Chinchero utan szerpentines uton leereszkedtunk a Szent volgybe.

Atkeltunk az Urumamba folyon, alig jarhato utakon, szuk utcakon es duledezo viskok kozott megerkeztunk uj szallasunkra, a Villa Urubambaba. Gyonyoru 'oazis a sivatagban' :-)

Delutan elmentunk Morayba, ami kb. 50 km Cuzcotol. Itt a teraszokat korbe epitettek, mint egy gorog amfiteatrumban. Valoszinuleg meteoritok becsapodasi kratereibe epitettek a negy, egymast atfedo muyut (kisse elliptikus terasz).

Az egyik elmelet szerint, mezogazdasagi kiserletezeshez hasznaltak. A lepcsos elrendezes miatt kb 50 m melyen van a legalso szint. Minden szinten mas fajta novenyt termesztettek, hiszen a magassag miatt mas a homerseklet, a napsutotte es arnyekos orak szama. A 2 m magas teraszok kozott ontozo rendszert epitettek ki. Tobb mint 250 fele gabona- es zoldsegfele nyomaira bukkantak.

3 napra elhagytuk cuzcoi szallasunkat es a Szent volgy fele vettuk utunkat.

Ahhoz, hogy a Szent volgybe lejussunk, eloszor felfele kellett menni, hogy atjussunk a 3800 m magasan levo hagon. Megalltunk a tetejen par percre.

Chinchero Cuzcotol 28 km ENy-ra fekszik, 3772 m magasan az Anta fennsikon. A szivarvany szulohelyenek tartjak a varost. Ide is ervenyes a Boleto Turistico.

A kecsua nyelven beszelo oslakosok orzik az inka hagyomanyokat: teraszokat muvelnek, textilt szonek, hagyomanyos ruhakat hordanak. A foteren heti haromszor piacot tartanak, vasarnaponkent pedig a kornyezo falvakbol jonnek az oslakosok. Ilyen lila a quinoa. Haztetokon aldast es szerencset jelent a parban abrazolt tehen.

Don Americo beszelt az 'elveszett kovekrol'. Ezek olyan sziklak, melyekrol messzirol semmi kulonos nem latszik, de ha kozelebbrol megnezzuk oket, akkor lathato, hogy lepcsok es ulohelyek vannak belejuk faragva. Sokat meg mindig nem fedeztek fel, mert benotte oket a novenyzet, ezert tartjak oket elveszett koveknek. Valoszinuleg meteorit becsapodasokbol szarmaznak es kulonleges feluleteknek tartjak oket osidok ota. Kozos meditalasra, csillagnezesre vagy imadkozasra hasznaltak. Egykor ezusttel es arannyal diszitettek oket. Allitolag volt egy novenyi kivonatokbol allo titkos receptjuk, mely segitsegevel a bekent kovek megpuhultak es konnyen formazhatova valtak az inkak szamara.

Osszeallt a teljes csapat: egy exbankar, egy konyvkiado, egy pszichologus - aki egyben a csapat tolmacsa is, egy diszlettervezo, ket IT-s es en. Erdekesen vegyes csapat:-)

Tiponban talalkoztunk eloszor Don Americoval. Tole fogunk a bennunk levo Salka szeliditetlen energiakrol tanulni.

Cuzcotol 25 km D-re van Tipon, a Boleto Turisticon szerepel. Gyakorlatilag orizgetni kell ezt a jegyet es kilyukasztjak mindegyik ponton, ahova vegul eljut az ember. 16 Cuzco kornyeki helyre ervenyes.

Kb. 40 percet autoztunk rossz utakon, majd nagyon szep szerpentines reszen jutottunk fel a hegyre.

Tipon allitolag egy kiralyi birtok resze volt, amit a nyolcadik inka uralkodo, Viracocha epittetett az apjanak menedekkent.

Hatalmas teruleten, szinte egy teljes hegyoldalt teraszos vizrendszerre alakitottak, ami a mai napig is mukodik.

Gyonyoru a kornyezet. Azt mondtak, hogy a legszebb idoszakban jottunk, most minden zold es viragzik - kesobb, kiegett es kopar lesz a termeszet. Termeszetvedelmi ovezet a kornyek, lattunk sok kolibrit is:-)

Erdekes, hagy a vizet a fold alatt vezettek el, igy tobb helyen latvanyos vizesesekkel bukkan elo a viz.

Istentiszteletek es mezogazdasagi kiserletek helyszinenek is tartjak a hidrodinamikat ilyen szepen alkalmazo inkak osi helyet.

A Plaza de Armason all a katedralis, amit tobb mint 100 evig epitettek. Kivul reneszansz, belul barokk stilusu. Nagy az elet a templom elott es benne is. A Husvet kozeledtevel erdekes fonott koszorukat vesznek az emberek es ezekkel mennek be a templomba misere. A korabban emlitett CRA Boleto Integral ervenyes a katedralisra.

Ez a katedralis is inka alapokra epult. A nyolcadik inka kiraly, Viracocha palotaja fole epitettek, Sacsayhuaman granitkoveibol. Ket mellekkapolnaja van. A bal oldalit (El triunfo) az inkak fo fegyverraktara fole epitettek, igy szimbolizalva a spanyolok gyozelmet. Kb. 400 festmeny van benne a Cuzcoi Iskolatol - Az utolso vacsora festmenyen erzodik a kulturak keveredese - Krisztus es a tanitvanyok tengerimalacsultet esznek es chichat (kukoricasor) isznak hozza :-)

A keresztre feszitett alak feketeboru (El Negrito), de sokan ugy tartjak, csak a fust kormozta be:-)

A fooltar tobb, mint 400 kg. A legenda szerint az egyik toronyba egy inka herceg van befalazva, es ha majd a torony ledol, maganak fogja kovetelni a szulofoldjet.

Vasarnap lejartam a labam es idoszakosan telitodtem a helyi kulturaval:-) Voltam a San Blas bohemnegyedben, lattam a Prekolumbianus muveszet gyujtemenyet, fellepcsoztem a San Cristobal templomhoz es megneztem a Cuzcoi Iskola remekeivel diszitett Palacio Arzobispalt.

Boleto Integral - Circuito Religioso Arzobispal neven 30 Solert 10 napig ervenyes jegyet lehet venni, ami 5 templomba ill. az erseki palotaba ervenyes es a jegy tartalmazza audioguide kolcsonzeset is, melyhez valamilyen igazolvanyt kell letetbe hagyni.

Az Iglesia de San Blas 1563-ban epult es Cuzco legregebbi parokiatemploma. A foldrengesek igencsak nyomot hagytak benne. Nagyon szep a fabol keszult barokk szoszeke, melyet tobb mint 20 evig faragtak. 

A Palacio Arzobispal vagy Museo de Arte Religioso (erseki palota) 17-18 szazadi vallasi temaju festmenyeket allitott ki. Az epuletnek nagyon szep faragott cedrusmennyezete van es az ajtok, ablakok is mor jelleguek. A palota Inca Roka inka uralkodo palotajanak romjaira epult. Amerika egyik legfontosabb muveszeti iranyzata a Cuzcoi Iskola, mely a spanyolok azon vagyabol fejlodott ki, hogy a helyieket a katolikus hitre teritsek.

A Kolumbusz elotti del-amerikai muveszetek muzeuma 11 terembol all es tobb mint 450 mualkotas van kiallitva i.e. 1250-i.sz.1532-ig. Nasca, mochica, warik es meg sok egyeb keramiak, faszobrok, arany- es ezustekszerek, temetkezesi diszek vannak kiallitva. Erdemes megnezni, szep gyujtemeny.

A San Cristobal templomnak a harangos tornyaba is fel lehet menni, nagyon szep a kilatas a kornyekre.

Mint korabban emlitettem, a Qorikancha kepviselte a varostervezesben a puma farkat. Osi inka templom volt, melyet a napisten, Inti tiszteletere epitettek. A nev jelentese: arany kerites. A spanyolok erkezeseig a leggazdagabb inka templom volt. Aranylemezekkel boritottak a falait, a kertben allatok, fak es kukoricaszarak aranybol es ezustbol keszult eletnagysagu szobrai alltak.

A Santo Domingo templomot az inka szentely tetejere epitettek. Az epulet a ket kultura keveredeset jol mutatja.

A kiallitott koveken latni lehet, hogy milyen volt ezeknek a granittomboknek a belso szerkezete. Jelenleg is nagyon szep a kolostor belso udvara ill. kertje.

A varos folott hatalmas teruleten elfekvo erodrendszer a Sacsayhuaman. Erdemes taxival felmenni, a varosbol ugy 15 perc alatt felvisznek kb. 10-15 Solert. Gyonyoru a kilatas es visszafele kanyargos uton le lehet setalni a varosba. A belepojegy a Boleto Turisticoban is szerepel, ami 10 napig ervenyes, 130 Soleba kerul es 16 cuzcoi nevezetesseghez ervenyes.

Az erodben harom hosszu, cikcakkba rendezett, egymast reszben atfedo teraszos granitsancot alakitottak ki. Helyenkent 5 m magasak es 300 m hosszuak a tobb szaz tonnas kotombokbol habarcs nelkul kialakitott falak. Olyan pontosan illesztettek egymashoz a koveket, hogy egy kes pengeje sem fer be kozejuk. Allitolag 20000 indian vontatta a koveket es sokan meghaltak az epitesi balesetekben.

Tobb sziklaba tron alaku ulo feluletet csiszoltak, de vannak itt olyan reszek is, ahol manapsag csuzdazni lehet:-)

A kilatas a varosra magaert beszel. 

Az erodnek tobb tornya is volt, melyeket alagutakkal kotottek ossze. Cuzco teljes lakossaga elferhetett a teruleten veszhelyzet eseten. 1536-ban a spanyolok beszoritottak az inkakat az erodbe es lemeszaroltak oket. Manco Inca, az inkak vezetoje elszokott Ollantaytamboba, de Cuzco cimereben szereplo kondorok utalnak a csatara, amely utan a dogevo madarak az elesettekbol lakmaroztak.

Cuzco tervezesekor az inkak a varos alaprajzat egy puma alakjahoz igazitottak - Sacsayhuaman volt a puma feje, a cikcakkos falak a puma fogait kepeztek. Maga a varos volt az allat teste es Qorikancha temploma a farkat kepviselte. A spanyolok sok falat lebontottak, Sacsayhuamant kobanyanak hasznaltak, templomokat es mas epuleteket epitettek belole Cuzco mas teruletein.

Masodik cuzcoi napom vegen talalkoztunk a kedves ismeroseimmel, akik elcsabitottak erre az utra. Ket hettel korabban erkeztek, mint en es mostanra koltoztek at ugyanabba a szallodaba, ahol a szeminarium ideje alatt a csoport tartozkodni fog. Ez lesz a bazisunk, innen fogunk csillagturakra menni Cuzco kornyekere ill. par napot a Titicaca-tonal toltunk majd.

Mint elmeseltek, nekik ez mar a negyedik perui utjuk - de az elmult par napjuk betegseggel es hasmenessel telt. Keresukre hoztam nekik otthonrol Unicumot es grapefruitmag cseppeket (palackos ivovizbe kb. 10 csepp), aminek lathatoan nagyon orultek. Valoszinuleg gyakrabban fogom meghuzni a flaskamat fertotlenites celjabol:-)

Este egyutt vacsoraztunk a Jack's Cafe nevu helyen, ami a Choquechaca es a Cuesta San Blas sarkan talalhato, nem messze a Plaza de Armastol. Biztonsagos helynek szamit, barmit nyugodtan lehet enni naluk, sok a kulfoldi turista is. Az arakrol annyit, hogy budapesti arakra kell szamitani a legtobb etteremben. Uzletekben kis cimletekkel erdemes felszerelkezni, mert sok helyen nehezen tudnak visszaadni. Viszont ellentetben Indiaval, nem jellemzo hogy ne is szandekoznanak aprot visszaadni.

Orulok, hogy este voltunk a varosban, sokkal hangulatosabb es elettel telibb arcat mutatta Cuzco. Az utcan megjelentek a grillhus-arusok is, allitolag nagyon finom a marhasziv+krumplis nyarsuk. Hat nem tudom, erre meg gyurnom kell lelkileg, hogy meg merjem kostolni:-).

Szombatra a Sacsayhuaman meglatogatasat tervezzuk, ami egy inka erod volt Cuzcotol 2 km-re. Kozben valoszinuleg megerkezik a csoport masik 2-3 tagja, igy egyre tobben leszunk. 

Az alvassal meg mindig hadilabon allok, 'insomnias' oraimban potyogom a blogot. Kepeket remelem utolag tudok majd csatolni, ha talalok egy jo internetes kavezot. Most lassan reggel lesz es lehet menni reggelizni:-)

Cuzco fotererol, a Plaza de Armasrol minden fontos latnivalo gyalog korbejarhato. Peruben minden nagyobb varosnak a foteret igy hivjak:-)

1650-ben egy foldrenges soran a spanyolok altal epitett epuletek tobbsege osszedolt, de megmaradtak az inkak altal epitett alapok. Ezekre ujra felepitettek a varost. Ebbol az idobol szarmaznak a Cuzcoi Iskola festmenyei is. Gyakorinak mondjak a foldrengeseket, a szallodaban minden emeleten ki van jelolve 'rengesbiztos' pont.

Az inkak idejeben 'Huacayapata' volt a ter neve, aminek a jelentese a 'Megbanas tere'. Minden evben itt rendezik meg az 'Inti Raymi' unnepseget, a Nap fesztivaljat. Ez junius 24-e a teli napfordulo unnepe. Cuzco alaprajzat egy alvo pumahoz hasonlitjak. De junius 24-en a napsutes szoge olyan egyedien esik a varos merologesen tervezett utcaira, hogy ezen a napon az alvo puma felebred:-). Allitolag, neha kiallitjak halott inka kiralyok mumiait es az emberek tiszteleghetnek elottuk.

Ezen a teren kovetelte F. Pizarro a spanyoloknak Cuzcot es kesobb itt fejeztette le az indian felkeles vezeret II. Tupac Amarut 1781-ben. A teren all a La Catedral, a La Compania jezsuita templom es spanyol hatasu kolonialis stilusu faerkelyek es koarkadok vegig korbe a teren. Nem maradhatnak emlites nelkul a jelenkor fontos intezmenyei sem: a Starbucks, KFC es McDonald's egyuttese:-)

A Plaza de Armason ket zaszlo all: a voros-feher Peru nemzeti lobogoja, a szivarvanyszinu az inka birodalom zaszloja.

A helyiek Cuscokent emlegetik, elnezest ha nem lesz kovetkezetes a nevhasznalatom.

3400 m magasan fekszik a del-amerikai Andokban. Az inkak fovarosa volt es ugy tartottak, hogy itt van a 'vilag koldoke'. A repulobol tenyleg gyonyoru volt a kilatas, ahogy a hegyek koze beekelodik a varos. Errol nem tudtam kepet csinalni, de talan a kesobbiekben. Az elso ami feltunt, hogy szmogos a levego es ugy mozgok, mint egy lassitott felvetel:-).

Reggeli erkezes utan, elmentem bevasarolni. Azt vettem eszre, hogy bar nem volt messze az uzlet, nem siettem el a haladast - zebranal komotosan megvartam, hogy ujra valtson - ami ram azert otthon nem jellemzo. Hogy ez az utazas faradtsaga vagy az oxigenhianyos levego tette, nem volt egyertelmu. A 'supermercado'ban pislakolt a lampa, de volt minden fontos alapanyag. Feltankoltam: 10 l viz, sok keksz es gyerekkorom kedvence 'zizi' es 'pufarin'. Most mar tuti nem halok ehen:-). Ezutan kidoltem 11 ora alvasra. Majd ebren toltottem az ejszakat:-). Hajnalban aludtam kb. 1,5 orat es johetett a reggeli. A szallodaban coca teaval fogadtak, reggelinel ki van teve filteres es leveles valtozat is. 

Semmi extra mellekhatast nem ereztem, olyan mint egy erosebb zoldtea. Angol nyelvu oldalakon magassagi betegseg ellen ginkgo biloa es pecsetviasz (reishi) gomba kivonat szedeset ajanlottak. Indulas elotti hetekben elkezdtem oket szedni es eddig szerencsere jol vagyok:-) Sok vizet kell inni, hogy a szervezet 2-3 nap alatt konnyebben akklimatizalodjon a magassaghoz es az oxigenhianyos levegohoz. Ellenkezo esetben fejfajas, hasmenes, agyi- es tudoodemasodas lephet fel. Ha nagyon rosszul van valaki, jobb szallodakban oxigensatrat is tartanak gyors kezelesre, ha ez sem segit, akkor le kell menni alacsonyabban fekvo varosba.

A masodik nap elmentem egy setara a belvarosba, majd ismet vasaroltam egy adagot hazafele jovet. Tovabbra sem kapkodtam el a haladast, igy mar tuti, hogy ez a levego hatasa.

Lehet tippelni, hogy milyen uzleteket lattam a varos foteren, a Plaza de Armason?! A kolonialis stilusu epuletekben szepen megbujik a KFC, McDonald's es Starbucks. Kesobb ezek meg nagyon jol johetnek, de elsore engem kicsit kiabranditott az ittletuk.

A masodik vasarlasnal beszereztem coca cukorkat es neonsarga szinu inka colat is. Peruban a coca level legalis, olyasmi mint nalunk a mak. Lehet kapni cocalekvart, cocabort es valoszinuleg meg sok mindent, amirol nem tudok. A cukorka olyan, mint egy mentolos kemenycukor, az inka cola meg malna izu ragogumira emlekeztet. Szerencsere csak egy kis uveggel vettem:-))