Sulpayki!

Cuzcotol kb. 40 km-re, a Szent volgy szelen talalhato ez a 300 csaladi vallalkozaskent mukodtetett so leparlo. Cuzcobol collectivoval (kisbusz) lehet eljutni Marasig, ahonnan taxival a legegyszerubb a tovabb jutas.

Az inkak idejebol maradt fenn a leparlas hagyomanya. Csatornarendszert epitettek ki, ahol a hegybol jovo sos viz konnyeden folyik a 3000 kis medencebe tovabb. A medencek kozott keskeny osvenyen lehet setalni. Csak orokles utjan lehet ilyen medencehez jutni:-)

A kb. 30 cm mely medenceket feltoltes utan lezarjak, a napsutes hatasara kb. 1 honap alatt elparolog a viz es a sokristalyok vastagon kicsapodnak a medencek aljan es falan. Ezt a sotormeleket osszeszedik egy falapattal es kosarakba teszik, hogy tovabb szaradjon. Kesobb bezsakoljak es feldolgozzak: pl. gyogynovenyes furdosot keszitenek belole.

Nem egy nagyon jovedelmezo iparagrol beszelunk, de ezen a kornyeken a kicsit is nagyon megbecsulik. Ha erre jarsz vegyel a kisse tularazott apro so csomagokbol, mert legalabb tudod, hogy kemeny munka aran keszult es jo helyre kerul a penzed.

Rovidebben: a perui 'Stargate' kapu:-)

Punotol 65 km-re, kb. 4000 m magasan talalhato az 'Istenek varosa', ahogy a helyiek nevezik.

Dobbenetes, ahogy a semmi kozepen egyszer csak egy hatalmas (7x7 m) sziklaba faragott kapu fogad, ami egy 'sehova nem vezeto atjaro'.

Az inka legenda szerint, Amaru Muru uralkodo volt az elso, aki bement ezen a kapun - egy az egbol kapott arany korong segitsegevel. Nemzedekeken at samanok jartak ide imadkozni, ahogy ezt meg manapsag is sokan teszik. Ugy tartjak, egy nap majd ismet kinyilik a kapu es az istenek visszaterhetnek.

A sziklarengeteget sokan a 'lelkek lakohelyenek' tartjak. Itt is sok allatot bele lehet latni a sziklakba:-)

Pl: a balna:-)

Don Americo itt is ismeri a helyi fiatalsagot, amint elindultunk meditalni a sziklak koze, megjelent Socrates:-) Barataival a sziklak kozott barangolnak es kristalyokat keresgelnek, amiket azutan a turistaknak probalnak eladni. Mint kiderult, Don Americot kertek fel keresztapanak, igy o valasztotta neki a Socrates nevet.

Socrates figyelmeztetett minket, hogy sotetedes kornyeken mar nem szabad fotozni, mert az elriasztja az itt lako lelkeket...

Ayaviri varostol nem messze talalhato a 250 hektaron elterulo Tinajani kanyon, amit Ordog kanyonkent is emlegetnek. Fantasztikus alakzatokat lehet felfedezni a korengetegben:-) Pillanatrol pillanatra valtozott az ido, de vegul szarazon megusztuk... 

Ismet bevasaroltunk a punoi piacon, hogy a Titicaca-to partjan levo egyik faluba vigyuk adomanykent. Don Americo tartja a kapcsolatot az ott elokkel igy nagy oromot okozott, amikor megerkeztunk.

A piacon kulon szentely van felallitva:-)

A tonak itt teljesen mas szine volt, mint Punoban. Kicsit a Balatonra emlekeztetett:-)

A tiszteletunkre unneplo ruhaba oltoztek a helyi asszonyok. A toparton korbeulve helyezkedtunk el. Nagyon furcsa elmeny volt, hogy kolcsonosen enekeltunk egymasnak:-) Mi a Tavaszi szel vizet araszt nepdalt adtuk elo - de valoszinuleg az o fuluknek is annyira kulonos hangzasu lehetett, mint az ovek a mienknek:-)

A tavolban levo feher hegyek mar Boliviahoz tartoznak.

Elbuszoztunk a Punotol 20 km levo Chullpas de Cutimbahoz. Kb. 30 perces seta feljutni a hegytetore, suru levego-utan-kapkodas kozepette. De a 360 fokos kilatas mindenert karpotol:-)

A felfele vezeto uton van egy kis barlang, kb 8000 eves nagyon halvany falrajz maradvanyokkal, de a kilatas az igazi elmeny.

Kevesen jarnak ide, ezert tobb helyen is figyelmeztetnek az utleirasok, hogy egyedul nem ajanlatos erre jarni, mert kirabolhatjak az embert. Ezt a tajat elnezve mindez hihetetlennek tunik...

A hegyteton nem csak henger hanem szogletes chullpak (temetkezesi tornyok) is lathatoak. Ezeket a colla, lupaka es inaka kulturak idejebol szarmaztatjak.

Vadnyuszik is elvezik a kilatast:-)

A fennsikon tanyavilag es rengeteg tavacska.

Az egiek nagyon kegyesek voltak hozzank, mert a kornyeken mindenhol leszakadt az eg, csak folottunk maradt szaraz az ido. Punoba visszafele menet 55 villamot szamoltunk kozosen enekles kozben:-)

Punobol elindultunk Sillustaniba. Menet kozben lattuk ezeket a pici kohazakat - mint megtudtuk falusi turizmus kereteben par napot egyutt lehet tolteni a csaladokkal. Reszt lehet venni a mindennapi munkakban, egyutt van az etkezes is, ahol meg lehet kostolni a helyi agyagbol keszult szosz-specialitast is:-) Hatha valaki kifejezetten erre vagyna...:-)

Punotol 34 km E-ra talalhato a Laguna Umayo es Sillustani, ami a temetkezesi tornyairol hires.

A to partja a chullpakrol, henger alaku temetkezesi tornyokrol hires. Nemelyik torony 12 m magas. Az inkak elotti, collak kultura idejeben epulhettek (1200-1450) a torzsfonokok szamara. Sok toronynak csak a maradvanyai latszanak, de tobb teljesen ep allapotban megmaradt.

 Don Americo a tavon talalhato szigetet csak a 'Nyugalom szigete'-kent emlegette.

A tornyok belseje ureges, itt magzati pozban helyeztek el a halottakat a szemelyes targyaikkal egyutt. Csak egy nyilas van a K-i oldalon - ugy gondoltak, ha ezen a nyilason besut a Nap, akkor a halott atkerul a tulvilagra, ahol uj eletet kezdhet.

Az Altiplanon (fennsik) tobb helyen is talaltak hasonlo tornyokat, de ugy tartjak az ittenkiek maradtak meg a legjobb allapotban. A sirokat idokozben kiraboltak, igy manapsag uresen allnak. A kis nyilason be lehet kuszni a belsejukbe, 4-5 ember allva siman elfer belul.

 Napnyugta elott nagyon csendes es meghitt a to kornyeke. A tavon levo sziget gazdag es haboritatlan elovilaggal rendelkezik. A helyiek kozott elfogadott nezet, hogy foldonkivuliek is jarnak a tohoz. Gyakran latnak kek fenyeket kiemelkedni a tobol...

 Hazafele menet felvettunk a buszba egy helyi not a kislanyaval es annak 2 honapos lamajaval:-) A kis lama arva maradt, igy a kislany gondoskodik rola, cumisuvegbol eteti naponta tobbszor es ahova csak lehet magaval viszi:-)

Az Altiplanon keresztul elbuszoztunk Cuzcobol Punoba, a Titicaca-to partjara. Az Altiplano 4000 m magasan, kb. 1000 km hosszan es 250 km szelesen fekszik Peru es Bolivia hataran. Cuzco korzetet elhagyva itt mar az aymara nyelvet beszelik a spanyol mellett.

Menet kozben atmentunk Juliacan - egy kulonleges varoson. Don Americo szerint a sivatagbol nott ki a varos, a tobbseg nem fizet adot es barmit helyben elkeszitenek, akarmilyen kivansagod lenne. Sotetedes utan pedig a a vesedre is vigyaznod kell, nehogy valakinek megtetszedjen...:-) Ja es alig vannak rendesen jarhato utak a varosban.

A punoi szallodabol 30 Solert elmentunk egy delelottot betolto 'uszo-sziget' latogatasra a Titicaca-tora. A 3800 m magasan levo to, a vilag legmagasabban fekvo hajozhato tava.

Az itt elo uros oslakosok 1 uszo szigetet kb. 1 ev alatt raknak ossze es 25-30 evig hasznalnak. Az uszo szigetek kb. 3 m magas keresztbe es hosszaba retegesen osszerakott totora-nadbol keszulnek. Rendszeresen uj nadreteg kerul a szigetekre, mert az alsobb retegek folyamatosan korhadnak. A nad meghamozva fogyasztasra is alkalmas. A nyirkos kornyetet miatt sok az izuleti betegseg es az atlagosnal rovidebb az itt elok elettartama. De mobil telefont es napelemeket mar ok is hasznalnak:-)

Anno a haboruskodas elol menekultek a tora, azota el a hagyomanyuk. Halaszatbol es turizmusbol tartjak fenn magukat. Forgo rendszerben erkeznek a hajok a szigetekre. A beveteluket elosztjak maguk kozott. Egy 4 csalados szigetre kotottunk ki, de a 20 lako kozul csak 3-an voltak eppen ott. A tobbiek halasztak vagy iskolaban voltak. Megmutattak a szigetepites technikajat, hogy nez ki belulrol a hazuk, majd egy nadhajon atvittek minket egy masik szigetre. Ezekbe a hajokba mar muanyag palackokat is beepitenek, igy hosszabb ideig tudjak oket hasznalni. A szigetek kozott motorcsonakban jon a partrol a helyi vegyesbolt:-) Ha valakinel van utlevel, az egyik szigeten kulon pecsetet is kaphat bele:-)

Elhagytuk az Urubamba videket es vissza indultunk Cuzcoba. Chinchero magassagaban, ami kb. 3300 m magasan van, talalkoztunk a Q'ero indianokkal. Don Americo evekig elt veluk, azota is tamogatja oket.

A kedvunkert eljottek erre a videkre, egyebkent kb. 4500-5000 m magasan elnek. Oket tartajak az inkak utolso leszarmazottainak. Egy tisztito szertartast rendeztek a reszunkre, ami tobb ora hosszat tartott. Nev szerint kertek aldast es tisztitast mindenkire a csoportbol.

Nagyon alacsony novesuek, kecsuaul beszelnek es telen-nyaron nyitott szandalban jarnak. A nok es ferfiak kulon ultek, de mindenben egyuttmukodtek. Igy keszult kulon ferfi es noi felajanlas, amit a szertartas vegen elegettek. 

 Nagyon egyszeruen elnek, egy tavoli regmult vilagot kepviselnek. Furcsa erzes volt talalkozni veluk:-).

Reggeli keszulodes kozben egy miniatur skorpiot lattam a szobamban. Annyira pici volt, hogy elbizonytalanodtam valoban az-e ami. Mivel ejjel valami megcsipte a kezfejem, megsem hagyhattam annyiban a dolgot es reggelinel megkerdeztuk, hogy elofordul-e a kornyeken ilyesmi. A valasz: termeszetesen, tele van a kert skorpiokkal, de nem kell felni toluk, mert nem veszelyesek, max. 10 cm-re nonek meg:-).

Reggelre egyikunk nem erezte jol magat, o a szallodaban maradt. Indulas elott osszedobtunk neki gyogyszereket, jotanacsot es vizforralot. Ilyen hosszu utakon a vilag tavoli pontjan, jo ha nem er keszuletlenul egy-egy ilyen helyzet. A Smecta por es a Bohus Astringens tabletta az alapkeszlet resze gyomorrontas esetere. Termeszetesen a palinka vagy Unicum utan:-).

Delelott a pisaci kezmuves piacon voltunk, ami a foteren talalhato. Meteoritkovektol kislamaskulcstartoig minden kaphato. Egy ido utan, azert ezek a piacok is csak veges szamu valtozatat tudjak ennek a variacionak felmutatni:-)

A foteren talalhato a Fakanal nevu etterem, aminek nagyon hangulatos az etkezo resze. Ez a trombitavirag es a San Pedro kaktusz is bodito hatasu. Ahogy nalunk sem ajanlott a liliommal egy szobaban aludni, ugy itt is a kultura resze, hogy ismerik es hasznaljak a novenyeket:-)

Pisacot a X-XI. szazad ota lakjak, az inkak erkezesekor mar fontos regionalis kozpont volt. Cuzcotol 32 km E-ra fekszik. A varos katonai orhelykent kezdte, de szertartasi es kozigazgatasi kozpontta notte ki magat. Teraszok es lepcsok vezetnek a hegyteton allo erodhoz. 

Hihetetlen, hogy tudtak ilyen terepen felvinni az erod csiszolt koveit. A Templo del Sol csillagaszati megfigyelohely volt. A Templo de la Luna ritualis furdohelykent mukodott.

Amikor felertunk, mindenki keresett maganak egy pontot, ahol elcsendesedhetett es gyonyorkodhetett a kilatasban. Ugy ereztem, hogy ennel mar nehez szebb helyen lenni, amikor megszolalt egy furulya es Mike Oldfield Voyager stilusahoz hasonlito andoki dalt kezdett jatszani. Kiveteles pillanat volt. Nagyon halasnak ereztem magam, hogy megadatott, hogy ilyen elmenyekben lehet reszem.

Estere visszamentunk a Villa Urubambaba es elkoltottuk nagyon csendes vacsorankat, hiszen mar negyen nem ereztek jol magukat. Kivancsian nezek a dolgok tovabbi alakulasa elebe..:-)

Szerdan delelott elmentunk az urubambai piacra, ahol bevasaroltunk magunknak es hegyi csaladoknak.

A kb. 250 fele krumplibol, ilyen a fagyasztott eljarassal tartositott:

 Gyomnovenyeket is hasznositjak:

Nagyon kanyargos utakon felmentunk 4400 m magasra. Majd onnan felgyalogoltunk a 4600 m magasan fekvo ' Villamok tavahoz'. Itt mar nem nonek fak es kopar a videk. 

A dobbenetes az volt, amikor a semmi kozepen egy kofal mogul elobukkant egy szovo no. Harom kutya vigyazott ra. Az esos idoben minden altalunk komfortosnak tartott kiegeszito nelkul ult egy szikla toveben es 'alkotott'. Olyan elmeny volt ezt latni, ami megkerdojelezett sok mindent a sajat hozzaallasommal kapcsolatban a vilag dolgaihoz es most sem csengett le teljesen bennem.

Don Americo es fia ismeri a hegyi pasztorcsaladokat. Amikor a kornyeken jarnak, visznek nekik elelmet, pokrocot es penzadomanyt. Most megalltunk piknikezni egy sziklanal es megvartuk, hogy lejojjon hozzank Erasmus es Dorothea asszony, akit a 'hegyek asszonyanak' tartanak. O a pasztorcsaladok lelki vezetoje es 'samanja'. 

A hegyrol lefele menet meg-megalltunk a busszal, amikor gyerekeket lattunk es elore elkeszitett csomagot adtunk nekik. Itt az emberek olyan, szamunkra nehezen felfoghato egyszerusegben es harmoniaban elnek a termeszettel, amit nehez szavakkal leirni.