Az Altiplanon keresztul elbuszoztunk Cuzcobol Punoba, a Titicaca-to partjara. Az Altiplano 4000 m magasan, kb. 1000 km hosszan es 250 km szelesen fekszik Peru es Bolivia hataran. Cuzco korzetet elhagyva itt mar az aymara nyelvet beszelik a spanyol mellett.
Menet kozben atmentunk Juliacan - egy kulonleges varoson. Don Americo szerint a sivatagbol nott ki a varos, a tobbseg nem fizet adot es barmit helyben elkeszitenek, akarmilyen kivansagod lenne. Sotetedes utan pedig a a vesedre is vigyaznod kell, nehogy valakinek megtetszedjen...:-) Ja es alig vannak rendesen jarhato utak a varosban.
A punoi szallodabol 30 Solert elmentunk egy delelottot betolto 'uszo-sziget' latogatasra a Titicaca-tora. A 3800 m magasan levo to, a vilag legmagasabban fekvo hajozhato tava.
Az itt elo uros oslakosok 1 uszo szigetet kb. 1 ev alatt raknak ossze es 25-30 evig hasznalnak. Az uszo szigetek kb. 3 m magas keresztbe es hosszaba retegesen osszerakott totora-nadbol keszulnek. Rendszeresen uj nadreteg kerul a szigetekre, mert az alsobb retegek folyamatosan korhadnak. A nad meghamozva fogyasztasra is alkalmas. A nyirkos kornyetet miatt sok az izuleti betegseg es az atlagosnal rovidebb az itt elok elettartama. De mobil telefont es napelemeket mar ok is hasznalnak:-)
Anno a haboruskodas elol menekultek a tora, azota el a hagyomanyuk. Halaszatbol es turizmusbol tartjak fenn magukat. Forgo rendszerben erkeznek a hajok a szigetekre. A beveteluket elosztjak maguk kozott. Egy 4 csalados szigetre kotottunk ki, de a 20 lako kozul csak 3-an voltak eppen ott. A tobbiek halasztak vagy iskolaban voltak. Megmutattak a szigetepites technikajat, hogy nez ki belulrol a hazuk, majd egy nadhajon atvittek minket egy masik szigetre. Ezekbe a hajokba mar muanyag palackokat is beepitenek, igy hosszabb ideig tudjak oket hasznalni. A szigetek kozott motorcsonakban jon a partrol a helyi vegyesbolt:-) Ha valakinel van utlevel, az egyik szigeten kulon pecsetet is kaphat bele:-)
